Jönnek a nagy melegek, a nyár már próbálgatja erejét!

Önnek, mint a jószágait szerető gazdának rossz látni, ha állatai kínlódnak a nagy melegtől, étvégytalanok, nem gyarapodnak, éppen hogy csak a létfenntartásra futja erejükből. A jószágokat nagy erőpróba elé állítja a nagy meleg. Ez a hőstressznek nevezett hatás, melynek jól meghatározható élettani okai vannak és jelentős problémát jelent mind az állatjólét, mind a mezőgazdasági termelés szempontjából.

Miről is van szó?

Az állatok általában jó alkalmazkodnak a meleghez, egyes jószágok kifejezetten kedvelhetik is, de a tartós forróság, vagy a hiretelen hőmérsékleti változások megviselik őket. Legjobb védekezés ilyenkor az árnyékos környezet, a megfelelő bőséges itatás, a szellőzés és a jó tápanyagellátás biztosítása.

Sajnos a legnagyobb igyekezet ellenére is előfordulhat, hogy jobban megviseli jószágaink szervezetét a forróság.

Ha ez tartósan fennáll, akkor hőstressz léphet fel, melynek könnyen felismerhetőek a tünetei: megnövekszik a légzésszám, mivel az állatok erőteljesebb lihegéssel próbálják fokozni a párolgás mértékét. Továbbá a megszokottnál sokkal bágyadtabbak a jószágok ilyenkor, kevésbé aktívak és jelentősen kevesebbet is esznek. 

Kövessük Tanítómesterünk dr Sümegi Mihály útmutatásait!

Sokszor mondjuk bizonyos anyagokra, hogy létfontosságúak, nélkülözhetetlenek az élet fenntartásához, működéséhez. Ilyenek anyagok például a vitaminok. És kiderül, hogy legtöbbször az állati szervezetek nem is tudják előállítani ezeket a vegyületeket. Ez nem véletlen és nem „kiszúrás”.

Ez a munkamegosztás az élővilágban.

Ugyanis, amit az állati szervezetek nem csinálnak azt megcsinálják a növények. Szervetlen vegyületekből a nap energiájával és a levegő széndioxid tatalmából szerves vegyületeket állítanak elő, amelyek építőkövei lesznek az állatoknak, ha táplálkozással elfogyasztják a növényeket (vagy a növényevő állatokat).

 Ugyanígy a növények állítanak elő egy sor vitamint és vitamin jellegű vegyületet, ami szintén a táplálkozással jut be az állati szervezetekbe. Az egyes növények vitamintartalma növény fajtánként más és más lehet, ami szintén nem véletlen, mert a fő cél az, hogy minden élőlény táplálékába jusson belőlük. Az sem véletlen, hogy mely növényi rész tartalmazza ezeket a biológiailag aktív anyagokat. Lehetnek a levélben, szárban, gyökérben, termésben, magban és a méhek kedvéért a virágporban is.

 Az élővilágnak ezt a rendjét kell szem előtt tartanunk, amikor jószágaink, kedvenceink, méhecskéink természetes egészségről akarunk gondoskodni.